Tanácsok a vizsgákra

1. Tanulás során a jó időbeosztás nagyon fontos! A tankönyvvel egy légtérben tartózkodás nem egyenlő a tanulással. Amikor tanulnak, csak arra koncentráljanak, aztán csináljanak közben mást (sport, mozi, disco, stb.). Próbálják meg figyelni magukat egy hétig, mire megy el az idejük, és ha kritikusak magukkal, lehet, hogy rájönnek, hogy hosszú órák telnek el üres lötyögéssel, amikor sem nem tanultak, sem nem szórakoztak. Ha ebből néhány órát megnyernének valami értelmes tevékenységnek (esetleg tanulásnak), sokkal könnyebb és eredményesebb lenne a vizsgaszünetük.

2. A sikeres vizsga egyik legfontosabb feltétele, hogy ne féljenek a vizsgától. Az egészséges "vizsgadrukk" viszont egy természetes állapot. Nagyobb ismeretanyagot számonkérő vizsgákon - ilyen az anatómia is (...) - teljesen természetes, hogy vizsga előtt "káosz van az ember fejében". Az agy "látótere" jóval kisebb, mint hogy egyszerre az egész anyag "egy képben" legyen és ez a káosz benyomását kelti. Meglátják, hogy egy konkrét kérdésre hirtelen elő fog jönni a válasz a káoszból!

3. A vizsgától való félelem azon kívül, hogy jelentősen csökkenti a vizsgateljesítményt, a vizsga elhalasztására ösztönözhet. Néhány napos halasztás az esetek többségében rosszabb jegyet eredményez - ugyanis nő a "túltanulás" veszélye: tovább idegesítjük magunkat soha nem kérdezett, apró betűs szövegek tanulásával, és közben elfelejtjük, hogy hány lába van egy embernek... A halasztott vizsga miatt a többi vizsgák is "összetorlódnak, és így nő a sikertelenségek valószínűsége. Döntsék el, már jóval a vizsgaszünet előtt, hogy mikor akarnak vizsgázni! Bármilyen ijesztő is egy vizsga - ritkán előforduló súlyos problémáktól (komoly betegség, haláleset, stb.) eltekintve - sokkal jobbak leszenk eredményeink, ha ragaszkodunk eredeti vizsgatervünkhöz.Próbálják meg elfelejteni azt a kiskaput, hogy a vizsgát el lehet halasztani! A vizsga előtti napon mindenki pánikba esik, ez normális emberi vonás. A halogatással sok időt veszítenek, elhúzódik a vizsgaperiódus, nem marad idejük pihenésre, fáradtan kezdik a következő félévet, ezért annak elején lazítanak, lemaradnak az anyaggal és a probléma újból előáll a következő vizsgaperiódusban.

4. Bízzanak a saját agyukban és ne a serkentőszerekben!

5. A vizsgán csipeszt és köpenyt ad az Intézet, de ha a sajátjukat kényelmesebbnek vélik, nyugodtan behozhatják. Gumikesztyűt is szabad hozni (újat és bepúderezettet!!), ha abban kívánnak demonstrálni! Hozzanak több pár gumikesztyűt, kellő méretűt, könnyen felhúzhatót!

6. Olyan hajviselettel jöjjenek, ami nem hullik a szemükbe demonstrálás közben (ez a fiúkra is érvényes!). Nem higiénikus, ha a kezükkel hol a tetemhez, hol a hajukhoz nyúlnak.

7. A közhiedelemmel ellentétben a vizsgákon nem a tudást, hanem a vizsgateljesítményt osztályozzák - akkor is, ha az ellenkezőjét állítják egyesek. A tudás reális értékeléséhez több hetes vizsga kellene. Eredményes vizsgaszerepléshez nem elég (bár szükséges) az ismeretek mennyisége, legalább ennyire fontos az a készség, hogy ismereteinket adott körülmények között használjuk, alkalmazzuk - ez a vizsga esetén az értelmes elmondást jelenti. Így lesz ez a későbbi praxis során is. Nem lesz elég, ha valaki később tudja, hogyan kellett volna meggyógyítani a beteget, ha adott szituációban nem jut eszébe. Hasonlóképpen: a beteg nem a tudása alapján értékeli az orvost (ezt nem tudja megítélni), hanem, hogy milyen benyomást tesz rá és milyen eredményesen gyógyítja. Az ismeretek könnyed alkalmazása nem veleszületett tulajdonság, azt kemény munkával, gyakorlással kell kialakítani. A vizsgák és az arra való felkészülés kiváló gyakorlóterep.

8. Az ismeretek gyors alkalmazása készségének kialakítása mellett fontos, hogy a vizsgára a lehető legjobb fizikai és lelki állapotban menjünk. Nagyon fontos, hogy kipihenten jöjjenek vizsgázni. Kicsi a valószínűsége, hogy az utolsó éjszakán megtanultat kérdezik, ugyanakkor a fáradtság miatt gyakorlatilag biztos, hogy az egyébként stabilan tudott anyag sem jut eszünkbe. A fizikai jólét szempontjából fontos, hogy a vizsga előtt egyenek-igyanak valamit! Elsősorban cukor-tartalmú dolgokat - a cukor az agy energiaforrása. Ha más nem csúszik le az izgalom miatt, akkor legalább kakaót, csokoládét, gyümölcslét. A vizsga előtti órák nem a fogyókúra ideje...

9. A vizsgák alatt a vizsgáztatók igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy a hallgatók tudásukat minél jobban hasznosítsák. Ennél a környezeti problémákat is figyelembe veszik. Ha bármi diszkomfort érzésük van a várakozás alatt, szóljanak, megpróbálunk segíteni, hogy optimális lelkiállapotban tehessék le a vizsgát. A téli vizsgaszezonban a bonctermekben elég hideg lehet, öltözzenek ennek megfelelően. Ha fáznak, a felkészülés ideje alatt is húzzanak fel fehér köpenyt, akár kettőt is!

A rémhírekről....

Szívesen várjuk az információt, milyen rémhírek terjengnek rólunk. Meg lehet kérdezni e-mail-en vagy akár névtelenül, az intézetben található hallgatói észrevételek dobozba helyezve. Az újabb rémhírekkel és (valószínű) cáfolatukkal bővítjük majd az alábbi listát.

Rémhír:

Az első héten jó jegyeket adnak, a vizsgaszezon vége felé "elfogynak", akkor rosszabbul osztályoznak.

Igazság:
Az elején tényleg több a jó jegy, mert aki feliratkozik és nem halasztja el a vizsgáját, az biztos a tudásában, alaposan fel van készülve. A vizsgaszezon végén egyre több a bizonytalanabb tudású, a feladatot halogató diák. És talán azt is hajlandók elhinni, hogy az utóvizsgázók nem az éltanulók közül kerülnek ki.

Rémhír:

Karácsonykor jobb vizsgázni, mert akkor jobb jegyeket adnak.
Igazság:

A jegyek a teljesítménytől függenek, nem a karácsonytól. De, mint tudjuk, a karácsony a vizsgaszezon elején van ... , ld. az előző pontot!

Rémhír:

A "C" vizsgán, vagy dékáni vizsgán nehezebb átmenni, mint a korábbi vizsgákon.
Igazság:

A követelmény minden vizsgán ugyanaz és ugyanolyan szintű. Az eredmények valószínüleg rosszabbak ezeken a vizsgákon, de a jobban felkészült diákok is leteszik a vizsgát az első, esetleg a második menetben.

Rémhír:

Nem szabad egy kérdésre mindent elmondani, amit tud az illető, mert akkor nehezebbet fog kérdezni a vizsgáztató.
Igazság:

Lényegesen jobb jegyre számíthat az, aki "önként" elmond minden információt, logikusan, tömören, mint az, akiből minden részinformációt kérdésekkel kell kihúzni. Az igaz, hogy annak, aki sok mindent elmondott, nehezebb kérdést teszünk fel, de az a kérdés akkor valószínűleg azt dönti el, hogy négyes vagy ötös a felelete....

Rémhír:

Nem kaphatja utóvizsgán ugyanazt a metszetet, mint az első vizsgáján.
Igazság:

Ugyanúgy bármelyik metszetet kaphatja az adott anyagból, mint az előző vizsgákon.